Nemzeti Ünnep Március 15. |
2011. március 16. szerda 18:00 órakor |
Nydala Teater |
ÜNNEPI MŰSOR
plakát
Zúg Március címmel
a Regélők énekegyüttes előadása |
|
|
|
|
|
Helyes |
|
|
|
|
Helytelen |
de szebb és |
mindenki ezt |
használja |
|
|
|
|
A kokárda hajtása |
|
|
A piros az erőt , |
|
|
a fehér a hűséget, |
|
|
a zöld a reményt jelképezi. |
|
|
|
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.
A színeket rendszerint
a nemzeti zászlóról veszik,
tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot meghajlítanak.
Az eredeti szabály szerint
a színek mindig belülről kifelé olvasandók.
A zászló fölső
(függőleges csíkozásnál a bal oldali)
része kerül a kokárda belsejébe,
az alsó része pedig a külső szélére. |
|
|
|
Nemzeti Dal
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
– A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
– A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnani bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
– A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
– A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
– A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
– A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Petőfi Sándor (Pest, 1848. március 13.) |
|
|
|
|
|